Almodóvár talán kicsit túllépett önmagán. Persze hozta a szokásos hangulatokat, férfias nőit és nőies férfijait, az ibér kifakadásokat, a rásegítő, érzésfokozó dalbetéteket, a jellegzetesen harsány, de jól összekomponált színeket, a pazar helyszíneket (belső terek), a dolgok közepébe vágó szerkezetépítést, mégis a történet valahogy több lett, mint az eddigi sztorik. Igaz, közkedvelt esemény-csavarintásai, a meghökkentő váltások most sem maradtak el, de ez legelgondolkoztatóbb filmjei egyike. DVD

A bőr, amelyben élek
(La piel que habito / The Skin I Live In)
spanyol filmdráma, 120 perc, 2011
rendezte: Pedro Almodóvar
írta: Pedro Almodóvar, Thierry Jonquet
fényképezte: José Luis Alcaine
zene: Alberto Iglesias
producer: Agustín Almodóvar, Pedro Almodóvar
vágó: José Salcedo;
szereplők: Antonio Banderas, Elena Anaya, Blanca Suárez, Marisa Paredes
forgalmazó: Budapest Film
DVD megjelenés dátuma: 2012.02.21.
Amióta felesége egy autóbalesetben megégett, Dr. Robert Ledgard, a kiváló plasztikai sebész életét az emberi bőrrel kapcsolatos kutatás tölti ki. Kísérleteihez szüksége volt egy alanyra, egy megbízható segédre, és arra, hogy félretegye az összes etikai aggályát.

Az extrém témáiról híres rendező most előre tekint a genetikába, és visszanyúlik a mitológiába, a kultúrtörténetbe. Nemcsak a nemi szerepek, az eltévelyedések, elfojtások és föltörések, a társadalmi torzító erők, az átmenetek mentén lavírozik. Egy Pügmalión-mesét ültet celluloidra, egy teremtéstörténetet, ahol a homonculus – megalkotójának szerelmi tárgya és veszte is lesz egyben.

A plasztikai sebész, Robert Ledgard (Antonio Banderas) a rezidenciáján berendezett boszorkánykonyhában metsz át fizimiskákat, testeket, s ez által életeket. De nem pusztán arcszabászatról van szó, hanem genetikai kísérletektől is. Olyanokról, melyek a XXI. században már nem is annyira világtól elrugaszkodott elképzelések. A személyes élet tragédiája (felesége megég egy autóbalesetben) készteti arra, hogy disznóbőrből éghetetlen és érzéketlen emberbőrt alkosson. Ez a teremtés, ez a transzgenezis (genetikai mutációval spékelve), ez az istenjáték, azonban nem enged megálljt. Robert kezére játszik a további, tragikus véletlenek sora. És kiteljesedik a végletekig hajszolt hübrisz. Most már a bosszú szentesíti a tilosban járást, a tiltott emberkísérletet.

Feleségét valahogy életben tartja a műbőrrel, sőt, még gyógyulni is kezd az asszony, mígnem a lánya (Norma) kerti énekét hallva ki nem kél ágyfogságából. S ekkor az ablaküvegben meglátja eltitkolt önmagát, s kiugrik az emeletről önnön szörnyjelenésétől megrettenve. A kislány, látva anyja öngyilkosságát, a téboly határára kerül. Végül instabil fiatal nővé lesz, akit gyógyszerek tartanak egyben, akit egy esküvői partin megerőszakol egy betépett srác (Vicente), kiről később kiderül, minimum transzvesztita hajlamai vannak. A lényeg, Robert lánya végleg összeomlik, és ő is ugrik… A temetést emberrablás követi…

Az emberkísérlet tehát tökéletesíthető, mi több, továbbgondolható, továbbvihető – a fiúból lányt operál Dr. Ledgard, nem is akármilyet, hiszen elvesztett feleségét húsfaragja meg.
Robert Pügmalión alkotása kifogástalan és éghetetlen, még a szúrólángot is állja, már csak a beleszeretés várat magára. Dehát a sebész van annyira perverz, hogy a céltudatosan megszobort, végső soron újrateremtett asszonyt megszerezze, megszeresse, magáévá tegye. Miért is ne tehetné? Hiszen ő alkotta, ő formázta vágyálmai szerint: az övé.

Azonban, ahogy az az emberklónozás esetében is felmerül, nem tudható, mi van a tökéletes másolat lelke mélyén? Miféle személyiséget rejt a hús, az élő csontodú? A testileg tökéletesített, hüvelytágítókkal komfortossá tett új nemi identitás, mintha lelkileg is alkalmazkodna, a hosszú, átnevelő jellegű, még fegyveres lázadásba is torkolló szobafogság alatt. De nem láthat senki a tüneményes pofi mögé. Robert is csak félisten. Agyagot gyúr, de hiteles lelket nem lehel. És az arc, a test elvakítja, szerelmes lesz feleség-életre keltett szobrába, mert… Vera (Vicente új neve) is hajlandóságot mutat, pedig csak egy megtört rabmadár, aki jóga által akar szabadulni, békét találni lelke rejtett zugaiban. Sejthetjük, hogy vonzalma nem lehet tiszta.

Aztán a számtalanszor előkerülő fegyverek közül eldurran egy, és a deus ex machina, az isteni beavatkozás, melyet ember követ el (istenharagító vétség), a tragikumban oldódik fel. Robert halott, Vera hazaszökik divatárus édesanyjához, és belekezd egy hihetetlen mesébe… Ő nem elveszett, hanem elrabolták… Egyetlen bizonyítéka van eredeti identitásának, az a lenge kosztümruhácska, amelyet anyja segédje adott neki felpróbálásra, amikor még Vicente volt…

2012. április

1 . oldal